2011. június 27., hétfő

Ne siess, hiszen egyszer úgyis az utad végére érsz!

Majd elmondja…

Jer vélem a tarka rétre s a

Margitvirág majd elmondja,

Amit a szívemben érzek.

Jer vélem föl a hegytetőre s a

Játékos felhő majd elmondja,

Amit a lelkemben érzek.

Jer vélem a fenyves erdő rejtekébe s a

Füledbe suttogva majd elmondják,

Amit a szívemben őrzök.

Jer vélem a tölgyes erdő mélyére s a

A hűs lombok majd elmondják,

Amit a lelkemben őrzök.

Jer vélem a világnak szélére s

Üljünk le ott kéz a kézben, s a

Csillogó szemek, elmondják,

Amit szavakba foglalni vétek!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése